2014. november 23., vasárnap

Tűpárna és habverő

A blogom neve Tűpárna és habverő. Mikor elkezdtem írni, akkor Tűpárna és gyöngyszemecske volt, mert akkor még nem sokat főztem, mivel nem szorultam rá, azt ettem, amit mások. Azóta kiderült, hogy diétáznom kell, méghozzá sok megszorítással, így mindent magamnak kell elkészítenem, nem eszem semmilyen kész, félkész bolti ételt. 
Elég fiatal gasztroblogger vagyok, 20 éves, egyetemista, így az év nagy részében csak magamnak főzök. Legalább van lehetőségem a kísérletezésre. 


Persze azt is nagyon szeretem, mikor a családnak vagy barátoknak főzhetek, akik elcsodálkoznak, hogy mikor is tanultam meg mindezt. :) Valamit minden nap főzök, nem szeretem, ha két egymás utáni nap teljesen ugyanazt eszem. 
Szeretem a hagyományos recepteket, de sajnos azok többsége nem egészséges és én nem is ehetném, így minden megvariálok kicsit, hogy glutén-, cukor- és tejmentes legyen és ehessem az inzulinrezisztencia diéta keretén belül. A hagyományos IR diéta és a paleo kombinációja szerint eszem. 
Nincs konkrét kedvenc ételem, de elkészíteni az édességeteket szeretem a legjobban, ezek közül a krémes, piskóta nélküli desszerteket favorizálom, ha evésről van szó. 
Azt hiszem, hogy a piték a szakterületem, nem hiába lett Pitelány a bloggernevem. Anyukám nevezett így először. :)
A nyers húsokkal nem vagyok valami jó viszonyban, régebb hozzá nem nyúltam volna egy csirkemellhez sem. Ez most már megy, de a májjal még mindig hadilábon állok. Sok olyan dolog van, amit nem ennék meg, de ha valaki kéri és örül neki, akkor szívesen elkészítem. Csak ne olyan hús legyen, ami nem hal vagy csirke...
Kiemelkedő gasztrobakim még nem volt, de a palacsinta a gyenge pontom. Mindig különleges lisztekkel kísérletezem, próbáltam már tojásmentes palacsintát is sütni, így elég gyakran lesz az eredmény valami cafat, ami minden, csak nem palacsinta. 
Vicces eset... Talán amikor tésztagyúrás közben jut eszembe, hogy kell még bele valami, ezért a tállal együtt járkálok a konyhában, miközben fél kézzel gyúrom a levegőben. :)



2014. november 20., csütörtök

Könyvajánló : Örömfőzés


Mandala – mandulatortából
vagy: Szezámméz szútra


A megvilágosodásig muszáj lesz ennünk valamit. És miért ne legyen az finom?

Íme egy szakácskönyv, ami nem csupán a testünket akarja jóllakatni. Persze azt is, de szerzője, Janits-Szabó Virág szerint a főzés jóval több, mint egyszerű táplálékkészítés: sokkal inkább kapu, ami a szépségre, a belső békére és szeretteink örömére nyílik. A könyvet olvasva tényleg az a benyomásunk támad, mintha ott üldögélnénk Virág konyhájában, ő pedig főzés közben mesélné el, hogy ez vagy az az étel hogyan hat majd színével a kedélyekre, hogyan űzi el alapanyagaival a náthát, vagy miért ösztökél már az illatával is élénk beszélgetésre az ebédlőasztalnál.




Az Örömfőzés egyik kulcsszava a természetesség – és ez ugyanúgy igaz a könyv stílusára, mint a benne bemutatott ételekre és alapanyagokra. Ez persze nem is csoda, hiszen Janits-Szabó Virág nemcsak vacsoráiról ismert, hanem arról is, hogy a Városi Jógi tanítójaként a megszabadulásról, a harmóniáról, önmagunk valódi természetéről adja át tudását, de dogmák és külsőségek nélkül. Itt és most, a ma emberének, vagyis azoknak, akik szellemi útkeresőként a hétköznapi életet választják, nem pedig az elvonulást.


És főz. Főz a férjének, kisfiának, tanítványainak, szeretteinek, nem téve különbséget egy elmélyült tortakészítés és egy elmélyült meditáció között, hiszen a kettő valójában egy. Ja, és hogy hogyan kerülnek a Buddhák a konyhába? A válasz egyszerű: aki valaha is belefeledkezett már úgy istenigazából a zöldség felaprításába, vagy aki megfürdött már egy gyermek mosolyában, amikor az beletorkoskodhat a csokikrémes tálkába, annak biztosan ott könyökölt már egy Buddha a konyhapultján.


Az új könyvet november 24-én (hétfőn) 18 órakor ismerheti meg elsőként a sajtó és az olvasóközönség a Magnet Házban (1062 Budapest, Andrássy út 98.). 
A könyvbemutatón László Kriszta, a Marie Claire főszerkesztője beszélget majd a szerzővel, Janits-Szabó Virággal, aki nemcsak dedikálja az Örömfőzés első példányait, hanem egy kötetlen hangulatú kóstolón meg is osztja az érdeklődőkkel az örömfőzés élményét.

2014. november 19., szerda

Interjú Viktorral

- Blogod neve ?
Gasztroteológia, gastrotheology.com

- Néhány szó a családodról, vannak gyermekeid? 
2 fiúgyermek édesapja

- Magadnak főzöl, vagy nagy családnak ?
Magamnak és néha a családnak is

- Minden nap főzöl, vagy csak alkalomadtán ?
Milyen ízeket, főzésmódot , irányzatot szeretsz (pl. hagyományos , magyaros, vegetáriánus, stb ) ?
Alkalomadtán főzök, de akkor szeretek kísérletezni az ízekkel.

- Melyik étel a kedvenced ?
 
A tradicionális rántott hús és az indiai ételek, valamint feleségem és édesanyám főztje.

- Kinek a főztjét szereted a legjobban? 
Feleségemét és édesanyámét (tipikus férfi válasz tudom, de ez az igazság)

- Melyik ételeket szereted (tudod) a legjobban elkészíteni ? Mi a specialitásod?
 Indiai ételek, sültek.

- Melyik ételeket, alapanyagokat nem szereted? 
A túlságosan füstölt szalonnát, kolbászt, sonkát.

- Mi az amit sosem ennél, vagy készítenél el? 
Nyúl.

- Életed legnagyobb gasztrobakija? Valami, amit nagyon elszúrtál?
 Vaddisznópörkölt, csak én ettem belőle...


"A reformáció idején kulcsszerepet játszott az asztalközösség. 
Gondoljunk Martin Luther asztali beszélgetéseire, amelyet jó házigazda módjára rendszerint alaposan előkészített, természetesen szeretett felesége aktív részvételével - Katarina von Bora köztudattan jó sört is főzött. 

Az asztal körül olyan atmoszféra alakult ki, amelyben neves tanárok és tanítványok könnyedén és örömmel beszélgettek teológiai témákról. 
Ez a hagyomány (ad fontes) Jézus asztalközösségeire vezethető vissza. 





Nem csupán az egy asztalnak, de az ételeknek is nagy szerepe van az említett légkör megteremtésében – lásd kánai menyegző (jó és rossz bor). 
Az emberiség világi története pedig egy rosszul megválasztott étel (talán alma) megkóstolásával vette kezdetét. 



Jézus utolsó vacsorája és az azt követő úrvacsorai gyakorlat pedig rendezni látszik a helyzetet… 
Egy lehetséges gasztroteológia azonban magán az étkezésen túl, az ételekre és azok minőségére teszi a hangsúlyt, valamint szociális és gazdasági szempontokat is törekszik felvázolni. A különböző ételek az emberiség legjelentősebb szimbólumai (alma, szőlő, kenyér, bor, víz), ezért teológia jelentésük és mai kontextusba állításuk nélkülözhetetlen a felelős teológiai gondolkodás számára. Ha ezzel sikerül közérthetően foglalkozni, akkor jelentős lépéseket tettünk az un. közteológia (publictheology) megvalósulása felé! Hiszen a helyes testi-lelki táplálkozás közérdek. Vagy ahogyan Hofi mondta: „Ha eszek, leszek.”




2014. november 18., kedd

Interjú BioBrigivel

- Blogod neve ?
Biobrigi, avagy mi az amit eszel?


- A te publikus neved ?
Molnár Brigitta

- Néhány szó a családodról, vannak gyermekeid?
Van egy férjem, meg egy kisfiam, a szívem csücskei :)

- Magadnak főzöl, vagy nagy családnak ?
Mindkettő, hét közben kicsinek magam, hétvégén nagynak Anyával


- Minden nap főzöl, vagy csak alkalomadtán ?
Többször főzök egy héten, 1-2 napra valót.

- Milyen ízeket, főzésmódot , irányzatot szeretsz (pl. hagyományos , magyaros, vegetáriánus ) ?
Szeretem a hagyományos, magyaros íz világot reformosítva. A blogon főleg vegán ételek szerepelnek, néha vegetáriánusok. Ötletadó gondolatokat találhatnak candidások, cukrot, tejterméket kerülők. Olvashatnak recepteket tejföl, tojás, sajt helyettesítésére is. Sok javaslat is van fenn egészséges saláták készítéséhez, ecet kiküszöbölésére.


- Melyik étel a kedvenced ?
Sokféle ételt kedvelek, de az biztos, hogy húsmentes saláta félék minden mennyiségben jöhetnek. Lecsó nyers és főtt formában, bableves százféleképp, zölden és szárazon.




- Kinek a főztjét szereted a legjobban?
Huhh… Persze az Anyáé mindig jó, de mindenféle családtagomnak, ismerősömnek van egy-egy specialitása, amit Ő tud/tudott a legfinomabban elkészíteni.

- Melyik ételeket szereted (tudod) a legjobban elkészíteni ? Mi a specialitásod?
A salátákról jön a legtöbb pozitív visszajelzés. Pedig pofonegyszerű, beleraksz mindenféle zöldséget a fóliából/kamrából/hűtőből, ízesíted egy kis mézzel, vagy sztíviával, citrommal, pici sóval, hidegen sajtolt olajjal, és már készen is van.
Általában a kenyérfélék, zsömlék, bucik is finomra és szépre sikerülnek annak ellenére, hogy jelentős mennyiségű teljes őrlésű gabonát használok bennük.








Újabban a tej és tojásmentes goffri is ízletes falat szokott lenni a konyhámban. Igaz, hogy mindig kicsit más ízű, jellegű, attól függően, hogy milyen gyümölcs, olajos mag van otthon.

- Melyik ételeket, alapanyagokat nem szereted ? 

A húsféléket kerülöm, de ritkán elkészítem, ha kell. Tejet, tojást, cukrot nem használok együtt egy ételbe, mert alkoholt eredményez a gyomorban. Tiltólistán szerepel nálam az alkohol, a kávé, a fekete tea, ritka vendég a répa- és nádcukor, a fehér liszt. Gyümölcsöt nem keverek zöldséggel egy ételféleségen belül.

- Mi az amit sosem ennél, vagy készítenél el?
Csúszómászókat, disznóhúst például.

- Életed legnagyobb gasztrobakija? Valami, amit nagyon elszúrtál? 
Még a kezdetekben egyszer fahéjjal megszórtam a paprikás krumplit. Köménymagot szerettem volna – ne kérdezzétek miért – beletenni, és akkoriban ennek a két fűszernek hasonló volt a csomagolása. Még most is a számban van az íze. :)

- Történt veled valami nagyon vicces, mókás dolog a konyhában? 
Mindig történik valami mulatságos, ha az ember több időt tölt ilyesmivel. Egyszer például magenta színű tésztát készítettem. Kifolyt a málna leve a hűtőben. Ritka szép látvány volt.
... és végül ki az a gasztroblogger, akinek a bemutatkozását szívesen elolvasnád?  
Eszter bemutatkozása érdekelne.
http://eszter501.blogspot.com/






2014. május 24., szombat

VII. Főzdefeszt + Street Food Show

Új helyszínen, új felállásban talált egymásra a Főzdefeszt és a Street Food Show!

Június 7-9-én szokatlan fesztivál-fúziónak lehetünk tanúi. Összeházasodik a Főzdefeszt és a Street Food Show, hogy a sörivó nép az izgalmas sörök mellé professzionálisan válogatott street foodot kóstolgathasson, és hogy a megszállott utcánevők végre tényleg a szabadban, a Műegyetem rakparton hamburgerezhessenek, miután a Mikszáth Kálmán teret és környékét valamint a Hold utcai csarnokot végleg kinőttük!
Akinek van szeme, láthatja, hogy forradalmi időket élünk. Az előző évtized általános gasztroforradalma után 2011-ben sörforradalom zajlott, és most éppen legújabban street food forradalom zajlik. Ezzel együtt a magyar kultúra rászokott a fesztiválozásra és ma már egymást érik a kisebb-nagyobb rendezvények, és mégis, ahogy a mai napig ritkaság a jó étterem, úgy még kevesebb a jó fesztivál, aminek nem csak a hangulata jó, de a koncepciója, a kínálata, a gasztronómiai programja is helyén van.

2014. április 11., péntek

Bemutatkozik a Fűszermánia :)

Fűszermánia – azt hiszem, ez önmagáért beszél ☺ 


Gabi vagyok, civilben könyvelő és adótanácsadó, saját vállalkozással. Férjemmel mindketten szeretünk főzni, de egészen más ételek az erősségeink. 

Nekem nagy kedvenceim a zöldség főszereplésével készült fogások, melyeket a különböző égtájak fűszereivel végtelenül változatosan lehet elkészíteni. Rengeteg könyv, blog olvasása és TV műsor megnézése után már nagyjából saját kútfőből főzök, csak ötleteket veszek át, receptet egy-az-egyben szinte soha. 

2014. január 14., kedd

Sherpa konyhája

Andreának hívnak. 
Házasságban élek - igen, még mindig ugyanabban, amivel elkezdtem:) Két gyerekünk van, de ők is már felnőttek. Lánykám a kis "udvari fotósom", ő készíti az elkészült finomságokról a fotókat. Néha persze az agyára megyek, amikor hívom fotózni, mert én bizony ilyenkor nagyon türelmetlen vagyok, nagyon várom, hogy lencsevégre kerüljenek a finomságok és azokat minél előbb láthassam. 
Így bizony néha van vita is köztünk. Persze ezek sosem tartanak sokáig! :)

2013. július 13., szombat

Zsuzsi finomságai

Gyáfrás Zsuzsinak hívnak a blogom neve pedig Zsuzsi finomságai. Sokat gondolkodtam, hogy milyen nevet válasszak. Aztán úgy döntöttem, hogy mivel az Én blogom lesz, legyen a nevem benne, de kellene valami még utána, valami amit még nem használ senki sem. Na itt estem gondolkodóba, de aztán beugrott, hogy mindig úgy beszélek, hogy megint valamilyen finomságot fogok készíteni. Így gondoltam ez lesz. Na ennyit a névről :)

Gyermekem még nincs, viszont van egy nagyon édes Párom, aki mindenevő. Én kevésbé vagyok az, de így bármit elkészíthetek, nincs határ. Minden nap főzök, ha szükséges, de sohasem azért mert kötelező.

2012. november 14., szerda

Hurkából és kolbászból lesz a kerítés a Millenárison

100 féle hurkát, kolbászt és 30 féle újbort kóstolhatunk novemberben



Immáron negyedik alkalommal rendezik meg a Kézműves Magyar Ízek Vásárát a budapesti Millenáris B épületében. A közelgő disznótoros szezonra való tekintettel idén november 16-18 között a rendezvényen kiemelt szerepet kap a hurka a kolbász és az újbor is. Most olyan különlegességek is lesznek mint a szilvalekváros kolbász és a fehérboros magvas birsalma mustárral szervírozott országkolbász, valamint a kalocsai paprikás csokoládé.

2012. augusztus 25., szombat

KonyhaKobold

 Gyerekként egészen rosszevő voltam.  A dacos nem-evés egy idő után átfordult válogatósságba,  majd ahogy elkezdett tágulni kis világom horizontja, lettem egyre nyitottabb a különböző ételek, alapanyagok felé.  Igaz, ehhez közel 25 év kellett.

Ma már imádom a szokatlan párosításokat, ha bent járok a városban és megéhezem, előszeretettel ülök be olyan helyekre, ahol tudom, hogy az étlapon találni fogok valami nem mindennapi, különleges fogást- vagy épp egyszerűt, kicsit megbolondítva.

2012. augusztus 23., csütörtök

Nassoló Naplopó


Suncika vagyok az  Nassoló Naplopó című blog szerzője.
Egy kicsi, nem túl felszerelt konyha konyhafőnöke vagyok egy 2 éves és egy hamarosan megszülető kis kuktával. November 30-a körül látja meg második kislányom a napvilágot, aki szintén olyan hamar bele fog tanulni a sütés-főzésbe, mint Petra babám. Nagyon sokat segít, elképesztő, hogy nem csak kóstolni tud két évesen. :)

Igazából semmi extra. Háziasszony vagyok, csupán 8 évnyi konyhai tapasztalattal, mindent autodidakta módon sajátítok el, legyen az egy snassz zöldborsófőzelék, vagy éppen a tortadekorálás.
Nagy segítségemre van az internet és a hozzám hasonló vagy épp jóval tapasztaltabb blogtársaim.

Bakancs és fakanál


Családomról:
Van egy férjem, és egy 16 éves lányom.
Főleg magamnak és a lányomnak főzök, mindennap, de mindketten nagyon válogatósak vagyunk.
A férjem szakács, én vagyok a legnagyobb kritikusa. Természetesen a blogomban kizárólag én főzök a saját elképzelésem, és ötleteim alapján!! De mindketten nagy gasztrománok vagyunk, én vagyok a kreatívabb, ő az ügyesebb. Munkája miatt nem nagyon eszik otthon, de természetesen szereti a főztömet.

Szeretem az olasz konyhát, (a lányom nagy tésztamániás) a franciás ízeket, a magyarosból a könnyedebbeket. Szeretek magam kreálni, és mindig az dominál, hogy mi van éppen otthon, illetve ha vásárolok ami jól néz ki a boltban, amit megkívánok, abból főzök valamint.

2012. augusztus 22., szerda

Bibimoni Receptjei

 
Jámborné Budai Mónika a családban feleség és anya szerepet gyakorlom immár 20-éve.
Gyógy-kéz-láb ápolóként dolgozom,szakmai bemutatkozásom itt olvasható : >>>

A "bibimoni receptjei " blog írását 2011 áprilisában kezdem el ,az ismerőseim és barátaim unszolására.
Nem is gondoltam,hogy valaki fogja olvasni aki nem ismer,de képzeljétek már 13,715-en kattintottak rá.
Alapvégzettségem cukrász ,1998-tól viszont már nem dolgozom benne. A sors úgy hozta ,hogy váltanom kellett.

2012. augusztus 20., hétfő

Rántott hús wokban?

Szilágyi Balázsnak hívnak, gyerekkorom óta szeretek főzni. Kb. 7 éves lehettem, amikor a híres színész, Mensáros László egy családi kapcsolat révén vendégségbe jött hozzánk.
Én majonézes krumplisalátát készítettem, a majonézt is magam kevertem, amire nagyon büszke voltam. Amikor tálaltunk, mindenki elismerően bólogatott, dicsértek, hogy milyen ügyes vagyok, hogy ilyen fiatalon ilyen jól tudok főzni. De nekem valami nem stimmelt, bár akkor azt még nem tudtam volna magamtól megmondani, hogy mi. Mensáros Laci bácsi volt az egyetlen, aki a felnőttek közül azon túl, hogy elismerően megdicsért, annyit mondott, hogy legközelebb több cukrot tegyek bele.

2012. augusztus 19., vasárnap

Egy kicsi bors - és a családi tűzhely


Egyszer volt, hol nem volt...

... A mesebeli kislány, vagyis én, elhatároztam, hogy blogot írok. Ez a műfaj már nem ismeretlen számomra, mondhatnám úgy is, hogy folytatok valamit, amit 3 éve elkezdtem. Akkor ugyanis kedves ismerősöm, Andi meghívott, hogy szerkesszem én is gasztroblogjukat, amit kolléganőjével Csincsillával együtt alapítottak. Amit ezúton is köszönök neki, nekik. No és a támogatásukat, biztatásukat, hiszen nem könnyen vágtam bele.

A három év alatt megérett bennem egy elhatározás, hogy egy ici-picit más irányba is eveznék. Így született meg ez a blog. 80%-ban gasztroblognak nevezném ezt is, mert sok-sok receptet olvashattok majd rajta, képekkel illusztrálva, de ezen kívül számíthattok még másra is:
- múltidézésre, emlékekre
- élménybeszámolókra kirándulásokról, utazásokról, éttermekről, vendéglőkről
- gondolatokra, amik felmerülnek ezzel-azzal kapcsolatban
- családi események leírására
- barátokkal kapcsolatos beszámolókra
- a négylábú társainkkal történő dolgok megosztására

2012. május 9., szerda

Interjú az Apa a konyhában blog szerzőjével

- Blogod neve ?
Apa a konyhában

- A te publikus neved ?
Életem első internetes nicknekve volt a djend, azaz eredeti írásmód szerint DJ eNd. 13 évesen még azt hittem, hogy világhírű DJ leszek, el is készítettem egy 1 perces számot, de nem hozta meg a zenei áttörést… Viszont ezt a nicket azóta is használom, rám ragadt az évek során.

Bemutatkozik a Paradicsom és kókusz blog írója

Kocsis Katica vagyok, az ELTE esztétika MA szakos hallgatója, a trendmagazin.hu újságírója.
A paradicsomeskokusz.blogspot.com -ra publikálom a receptjeimet, azokat, melyeket a páromnak szoktam elkészíteni. A főzés azóta vált a szenvedélyemmé, mióta Őt megismertem, azelőtt állítottam, hogy én sosem fogok főzni. Hát most már naponta készítek valami finomat, mert jó látni, ahogyan az étkezések után jóllakottan hátradől és elmosolyodik.

2012. április 22., vasárnap

Dina világa

 Sziasztok, Dina vagyok !

Már gyerekként is édesszájú voltam, mindig is érdekelt a sütés-főzés, de főleg a nyalánkság.
Az első önálló ételem 10 évesen a Gundel-palacsinta volt, hadd ne részletezzem milyen eredménnyel, de elfogyott! :D

2012. április 21., szombat

Heti Menü - Kevés pénzből finomat és változatosat

Kedves bemutatkozásomat elolvasó Olvasó!

Blogom 2012. február 13-a óta létezik, de a fejemben már sokkal korábban, évekkel ezelőtt megfogalmazódott. De valami sokáig visszatartott attól, hogy „nagyközönség” elé lépjek és „szerepeljek”. 4 évig voltam otthon a két kicsimmel és a receptgyűjtés hobbimmá vált, sőt, szenvedélyemmé! Ebben teljesedtem ki otthon és ez segített abban, hogy hasznosnak érezzem magam. És receptgyűjtéseim közben fedeztem fel először a gasztroblogokat, minden nap keresve az ott megjelenő jobbnál jobb recepteket. Így idén februárban aztán ráduráltam magam, elkészítettem saját blogomat menukonyha.blogspot.com néven és egyáltalán nem bántam meg!...Olyan blogot szerettem volna létrehozni, ami a hozzánk hasonló kevés pénzből gazdálkodó, viszont a finom ételekért rajongó nagycsaládosoknak (3 gyermekem van: 13 éves nagylány, 7 éves kislány és 6 éves kisfiú) tud segíteni abban, hogy kispénzből tudjanak finomat, változatosat és egyben egészségeset főzni. Heti menüket teszek fel az oldalamra, árkalkulációval. Így mindenki előre tudja, hogy aznap mennyi pénzből tud ebédet vagy vacsorát tenni az asztalra.

Én minden nap főzök, munka után, este, amikor hazaérünk a gyerekekkel. Ilyen időpontban már csak tényleg valami egyszerű ételre van idő és erő. Szombat és vasárnap délelőtt jön el az ideje a nagy főzéseknek. Általában hétvégén készítek húsos ételt, hétköznap nem eszünk húst, ezért sok vegetáriánus étel is van fent a blogon. A konyhába mindig hívom a gyerekeket kuktáskodni, nagyon szeretnek zöldséget szeletelni, krémet kavarni és legfőképpen nyalakodni…

Kezdő háziasszony koromban például a rántás készítése nagy gondot okozott, de ide sorolhatnám a borsófőzelék elkészítését is, melynek történetét a blogomon már megírtam. Később, 3 gyermekes anyukaként a kelt tésztákkal álltam hadilábon. Mára azonban a gasztro oldalakról tanult módon egész jó kelt tésztákat tudok készíteni. Ami azonban nem megy, az a pizza tészta. Helyette kenyérlángost sütök vagy pizzás muffint készítek.

Amit soha nem készítenék el és meg sem kóstolnám, az a pacal. Valamiért irtózom még a szagától is, pedig férjem szereti. Egyébként az egyszerűbb ételek híve vagyok, szerintem a kevesebb néha több. Szeretem kipróbálni más nemzetek konyháját, többször készítettem már kínai ételeket, indiai ételeket is, bár ezeket az erős fűszerezésük miatt nem tudnám minden nap fogyasztani. Van pár balkáni receptem és Erdélyben is nagyon finomakat ettünk (az erdélyi padlizsánkrémért most rögtön kiutaznék Székelykeresztúrra…) Annyi finom étel van, nem tudnék egy kedvencet megnevezni, inkább kedvencekről beszélhetnék.

A legnagyobb konyhai bakim, ami most eszembe jutott, padlizsánkrém készítése közben történt: a padlizsánt elfelejtettem sütés előtt megszurkálni, így fél óra elteltével egy hatalmas robbanást hallottunk a sütő felől, ugyanis szétdurrant a padlizsán…nem volt nagy élmény a sütőt takarítani utána…

Az első díjamat és az első kedves szavakat Chef Vikitől kaptam, ezért az ő bemutatkozását olvasnám el szívesen.

Üdvözlet mindenkinek

Tünde Gyömrőről

Heti Menü  - Kevés pénzből finomat és változatosat

Itt olvashatsz még több gasztroblogger-bemutatkozást >>>

2012. február 28., kedd

Muffinmágus


A nevem Bíró Viktória, a közigazgatásban dolgozom, de jelenleg itthon vagyok a kislányommal, aki igazi rosszcsont egy éves. Van még egy fiam is, aki első osztályos és a büszkeségem, mert nagyon ügyes mindenben! 

Imádok sütni, főzni. Mióta az eszemet tudom, ott álltam az édesanyám mellett és figyeltem hogyan főz és hogy süti a finomabbnál finomabb süteményeket. A konyhai foglalatosság számomra nem munka, inkább kikapcsolódás, én itt szeretem kiélni magam. Szeretek a családnak főzni, van olyan, amikor összejön a család, hogy 20-an üljük körül az asztalt egy-egy ünnep alkalmával. 
Úgy gondolom, hogy én gyerekkoromban kaptam valamit az édesanyámtól, melynek segítségével játékosan, szinte észrevétlen tanultam meg sütni-főzni.
A családi élet színtere a konyha volt. Mindig itt gyűlt össze a család. Számtalan kedves és néhány keserű emlék fűz ide. Később, mikor elköltöztem otthonról nem volt gond, ha vacsorát  kellett főzni,vagy vendégek jöttek és őket kellett elvarázsolni valami finom kajával, ínycsiklandó desszerttel.

Imádok sütit sütni, meg persze enni is! Szeretem, hogy kikapcsol és kiélhetem a kreativitásomat. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy soha nem rontottam el semmit! Legutóbb például a párom születésnapi tortáját  kiskanállal ettük, mert szétfolyt. De talán ezekből a félresikerült alkotásokból lehet a legtöbbet tanulni.
Időközben rájöttem, hogy vannak olyan emberek akiknek a sütés nem ilyen természetes. Valami miatt nem hozták magukkal otthonról. Vagy azért, mert akkor éppen nem voltak rá fogékonyak, vagy éppen azért mert az édesanyjuk nem szeretett sütni-főzni. Nekik szükségük van tanácsra, segítségre hogy igazi konyhatündérré váljanak. Ebben igyekszem segíteni a Muffinmágus bloggal.

Miért éppen muffinmágus?
Mert, szerintem bárki lehet muffinmágus! A muffin sütést bárki elkezdheti! Kezdő vagy gyakorlott háziasszony, sőt még gyerek is!
Azért szeretem a muffint, mert nagyon változatosan lehet elkészíteni. De sok házi süteményt is készítek, ezeket is közzé teszem a blogban. Így is szeretném megőrizni a régi jó recepteket az utókornak.












Mindent főzős blogok A - C

Mindent főzős blogok D - H

Mindent főzős blogok I - L

Mindent főzős blogok M - P

Mindent főzős blogok R - U

Mindent főzős blogok V - ZS

Süteményes blogok

Édes :)

Kulináris utazás

Különleges ételek

Levesek