Családomról:
Van egy férjem, és egy 16 éves lányom.
Főleg magamnak és a lányomnak főzök, mindennap, de mindketten nagyon válogatósak vagyunk.
A férjem szakács, én vagyok a legnagyobb kritikusa. Természetesen a blogomban kizárólag én főzök a saját elképzelésem, és ötleteim alapján!! De mindketten nagy gasztrománok vagyunk, én vagyok a kreatívabb, ő az ügyesebb. Munkája miatt nem nagyon eszik otthon, de természetesen szereti a főztömet.
Szeretem az olasz konyhát, (a lányom nagy tésztamániás) a franciás ízeket, a magyarosból a könnyedebbeket. Szeretek magam kreálni, és mindig az dominál, hogy mi van éppen otthon, illetve ha vásárolok ami jól néz ki a boltban, amit megkívánok, abból főzök valamint.
Az öteleteket blogokból, főzős újságokból és saját kútfőből merítem.
A gyorsan finomat elvét vallom, nincs sok időm a főzésre, bár kikapcsol, és nagyon szeretem csinálni.
Kedvencem a tojásos nokedli sok szalonnával, és friss fejes salátával. Ez mindig jöhet.
Szeretem a húsokat, és a friss salátákat. Nem vagyok sütisütő, az édességek nem az eseteim.
Legjobban a férjem főztjét szeretem, ahogy az én általam elképzelt módon elkészíti az ételeket.
Szeretek (vagy inkább szeretnék) négycsillagos éttermekben enni, nekem tetszik a " nagy tányérban kis maszat sok pénzért".
Húsokat, zöldségeket, rakott ételeket elég jól készítek, igényesen, nekem fontos nagyon a külcsín. Vallom, hogy a szemünkkel kívánjuk meg az ételt, így ránézésre gusztusos kell hogy legyen.
Amit nem szeretek az a kínai, vietnami, koreai étel, szerintem minden moslék kinézetű, így nem tudom megkívánni, bármilyen finom is. Ezeket sosem ennék, és a szusira sem vágyom, pedig állítólag isteni.
Nagyon elszúrt kajám nem volt, a saját magam által felállított mérce nagyon magas, ezt nehéz megugranom. Minden otthon készült ételt pontozok magamnak, és a férjemnek is, de a kilenc volt a legmagasabb a tízből, hátha lehetne jobb is. :-)
Kedvenc és sokat olvasott blogom a Dolce Vita konyhája, és olvasom a Magyar Konyhát, a Tévépaprikát, a Vidék Ízét, és még sorolhatnám a főbb ötletadóimat.
Természetesen a hétvége a túráké, így amit hétközben főzök, és eszek, igyekszem legyalogolni hétvégén. Így kerül nálam egyensúlyba az élet.
Jakab Erzsébet
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése