Már gyerekként is édesszájú voltam, mindig is érdekelt a sütés-főzés, de főleg a nyalánkság.
Az első önálló ételem 10 évesen a Gundel-palacsinta volt, hadd ne részletezzem milyen eredménnyel, de elfogyott! :D
Szenvedélyem az édességek iránt töretlen, a legnagyobb áhítattal a mandula és a marcipán felé fordulok leginkább, évek óta tökéletesítgetem, próbálgatom, mikor, hogyan, merre, meddig.
Mi mást is koronáznék e csodával, ha nem a sütemények királynőit, a tortákat? :))
Azóta van ez különösen így, mióta családot alapítottunk, és a bővebb családban is sok kis lurkó szaladgál, azóta mindig van alkalmam új kreatívkodásra.
No, azt nem mondom, hogy csak játék és mese, néha kemény küzdelem rábírni az anyagokat, hogy úgy alakuljanak, ahogyan szeretném, és rábírni az órát, hogy ne szaladgáljanak a mutatói körbe-körbe ész nélkül! :D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése